1 10 5 http://ertektar.bbmk.hu/files/original/f48fef13de3ae966d9c712f43c697562.pdf 8f5225ecf82a61706d6a23ffdcc01150 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Szöveg Az anyag elsősorban olvasásra szánt szöveg. Például könyvek, levelek, disszertációk, versek, újságok, cikkek, levelezés lista archívumok. A fakszimilék, vagy szövegekről készült képek is ide tartoznak. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009) Creator An entity primarily responsible for making the resource Sarló Béla Andor Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-2009 Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource pdf Language A language of the resource hun Subject The topic of the resource A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009) Description An account of the resource 1927 jelentős változást hozott a Salgótarjáni Palackgyár Rt. életében. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a megvásárolt leányvállalatában 10,3 milliárd inflációs korona, azaz 824 ezer pengő befektetéssel célként jelölte meg az eredményes gazdálkodás széles választékkal történő elérését. „....a drezdai Henning és Wrede cég tervei szerint megépült egy 12 négyzetméteres olvasztó felületű regeneratív kádkemence fehér öblösüveg előállítására. Ez az üzemrész 1927 augusztusában indult meg jórészt a szlovákiai Garamrudnóról toborzott üvegfúvókkal.” Idézet Jermendy Károly főmérnök, műszaki igazgató jegyzetéből. A fehér üveggel a palackáruk választékát kívánták növelni, de csakhamar szükségessé vált egyszerű háztartási árucsoport gyártási programba vétele. Az áruk finomításához egy korongos csiszoldát létesítettek. A fejlesztés első lépés volt az egykori palackgyár, az öblösüveggyártás csaknem minden ágát felölelő üveggyárrá történő átalakuláshoz. Az iparművészek által tervezett finom háztartási és díszmű üvegáru termelés szakaszai: 1. 1926 - 1944 a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. leányvállalataként, 2. 1950 - 1960 az I. Rekonstrukció megvalósításának időszakában, 3. 1961 - 1970 években, a II. számú Rekonstrukció megvalósítása során, 4. 1971 - 1980 a II. Rekonstrukciót követő fénykorban, 5. 1981 - 2009 a gazdasági hanyatlás és ellehetetlenülés éveiben. 1. 1930-ban Mánczos József személyében - az ország üvegiparában - először alkalmaztak „kívülről jött” gyári iparművész üvegtervezőt. 1931-ben - a gazdasági válság közepette - berendezték az első finom csiszoló- és festőüzemet. A külföldi mesterek alkalmazása mellett megkezdődött a helybéli fiatalok betanítása. Még ebben az évben sikeresen első ízben részt vettek a Lipcse vásáron. Az 1929-ben megkezdett csekély export arányt követően 1932-ben 275 ezer, 1933-ban 449 ezer pengő volt a kivitel az Észak-amerikai Egyesült Államokba, Angliába, Franciaországba, Jugoszláviába, Olaszországba, Ausztriába, néhány közel keleti országba. 1933. július 3-tól a gyártás szerkezetének módosítása indoklással a Salgótarjáni Üveggyár Rt. (Salgótarjáner Glashütten-Werke Aktiengeselischaaft) névváltozást jegyezték be a Budapesti Királyi Törvényszéken. Az év során nagy sikert arattak a Budapesti kiállításon a préselt üvegárukkal; a modern vizes, boros, likőrös készletekkel; a fekete üveggel kombinált tárgyakkal; a befőttes üvegekkel; az egészségügyi és vegyészeti termékekkel. Az 1934-től érzékelhető nagyobb külföldi keresletre a finom csiszoló üzem telepítésével, a műszakszámok növelésével válaszoltak (éjszakai, vasárnapi munka). A 12 fazekas kemence korszerűsítése mellett új 8 fazekas kemence létesült. A 30-as évek második felére a salgótarjáni vállalkozás az ország legmodernebb termelő egysége lett. „Finom üveg” kínálatával nagymértékben csökkentette az országba történő behozatalt, a külföldi piacon a legnagyobb cseh, német, belga exportőröknek egyenrangú ellenfele volt. A termékek értéke a piac szerint (1934 - 1942): 100 e P-re kerekítve <table><tbody><tr><td> Év </td> <td> Belföld </td> <td> Export </td> <td> Összesen </td> <td> Évi export/Evi termelés (%) </td> </tr><tr><td> 1934 </td> <td> 2 500 </td> <td> 600 </td> <td> 3 100 </td> <td> 19,35 </td> </tr><tr><td> 1935 </td> <td> 2 400 </td> <td> 1 000 </td> <td> 3 400 </td> <td> 29,41 </td> </tr><tr><td> 1936 </td> <td> 3 100 </td> <td> 1 400 </td> <td> 4 500 </td> <td> 31,11 </td> </tr><tr><td> 1937 </td> <td> 3 600 </td> <td> 1 500 </td> <td> 5 100 </td> <td> 29,41 </td> </tr><tr><td> 1938 </td> <td> 2 900 </td> <td> 1 200 </td> <td> 4 100 </td> <td> 29,27 </td> </tr><tr><td> 1939 </td> <td> 4 000 </td> <td> 1 200 </td> <td> 5 200 </td> <td> 23,08 </td> </tr><tr><td> 1940 </td> <td> 5 500 </td> <td> 500 </td> <td> 6 000 </td> <td> 8,33 </td> </tr><tr><td> 1941 </td> <td> 10 500 </td> <td> 700 </td> <td> 11 200 </td> <td> 6,25 </td> </tr><tr><td> 1942 </td> <td> 5 800 </td> <td> 600 </td> <td> 6 400 </td> <td> 9,38 </td> </tr><tr><td> 1943 </td> <td> 13 800 </td> <td> 400 </td> <td> 14 200 </td> <td> 2,81 </td> </tr></tbody></table> A legjelentősebb export területek 1934 - 1942 -ben: e P <table><tbody><tr><td> Ország </td> <td> 1934 -1942 árbevétele összesen e P </td> <td> ország/összes export arány % </td> </tr><tr><td> Anglia </td> <td> 3177 </td> <td> 37,13 </td> </tr><tr><td> USA </td> <td> 1523 </td> <td> 17,80 </td> </tr><tr><td> Franciaország </td> <td> 386 </td> <td> 4,51 </td> </tr><tr><td> Palesztina </td> <td> 323 </td> <td> 3,77 </td> </tr><tr><td> Dél-Afrika Union </td> <td> 72 </td> <td> 0,84 </td> </tr><tr><td> Marokkó </td> <td> 116 </td> <td> 1,36 </td> </tr><tr><td> Szíria </td> <td> 298 </td> <td> 3,48 </td> </tr><tr><td> Egyiptom </td> <td> 132 </td> <td> 1,54 </td> </tr><tr><td> Kanada </td> <td> 207 </td> <td> 2,42 </td> </tr><tr><td> Olaszország </td> <td> 601 </td> <td> 7,02 </td> </tr><tr><td> Albánia </td> <td> 64 </td> <td> 0,75 </td> </tr><tr><td> Svájc </td> <td> 1047 </td> <td> 12,24 </td> </tr><tr><td> Argentína </td> <td> 28 </td> <td> 0,33 </td> </tr><tr><td> Németország </td> <td> 545 </td> <td> 6,37 </td> </tr><tr><td> Jugoszlávia </td> <td> 38 </td> <td> 0,44 </td> </tr><tr><td> ÖSSZESEN: </td> <td> 8557 </td> <td> 100,00 </td> </tr></tbody></table>2. Az 1950 - 1960 közötti évek az I. számú Rekonstrukció megvalósulását szolgálták. A fejlesztés középpontja a palackgyártás volt, de a finom üveg feldolgozásának korszerűsítésére, kapacitás bővítésre is jutottak források. Szalagcsiszoló gépek kerültek telepítésre, rekuperatív kis fazekas kemence épült, az üvegtárgyak fényesítésére savazó üzem létesült. A szakember képzést, utánpótlást teremtette meg a 18 fő oktatására berendezett tancsiszolda. Több hazai és külföldi kiállításon vettek részt, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet kapott a gyár. A siker Mánczos József és tanítványának, az üvegcsiszolóból iparművésszé képzett Takács Gézának a munkásságát is dicséri. Az I. 5 éves terv (1950 - 1954) átlagosan 6,1 %-os exportja a II. 3 éves terv időszakában (1958 - 1960) több mint duplájára (12,43 %-ra) emelkedett. 3. Az 1960-as években főként a gyári munkában résztvevő üvegtervezők tevékenységét, hosszabb távon a magyar stúdióüveg kialakítását nagymértékben segítették a meghatározott témakörökre kiírt pályázatok, ösztön- és felajánlott díjak. A gyár, az üvegipari központ, a különböző szervezetek, intézmények kedvezően élénkítették a forma- és díszítés tervezést. Az Üvegipar legszebb terméke, az Asztali üvegkészletek, Automata üvegkészletek, Terített asztal, Edénykultúra, Díszmű, Ajándéktárgy, Amfora Stúdió, Ipari formatervezési nívódíj, Alkotó Ifjúság pályázatok inspiratív szerepet töltöttek be a termékszerkezet folyamatos megújulásában. A két kiemelkedő tudású tervező Mánczos József, Takács Géza, a „hutamester” Gritz Viktor, az üvegcsiszoló mester Venczel Rudolf díjnyertes, nagy elismerést kiváltó üvegeiről így írt egy székesfehérvári kiállítás katalógusa: „...a termékek jellegzetessége a mindent kipróbálás igényéből és részben lehetőségeiből fakadó; az egyszerű geometrikus formaadással párosuló, már - már szinte eklektikusságig fajuló változatosság, anyagban, technikában, színben dekorban egyaránt.” A II. ötéves terv (1961 - 1965) során átlagosan 18 %-ra nőtt a külföldön értékesített áruk aránya. A III. ötéves terv alapvetően a II. rekonstrukció megvalósítását; a teljes körű termékszerkezet váltást; az iparművészek által tervezett minőségi üveggyártásra történő átállást teremtette meg. A gyár minden területén megújult, modern, a piaci igényekhez igazodó modern üvegtermelő, feldolgozó, díszítő kapacitás jött létre, amely megalapozta az „újkori fellendülés” folytatását. Az export arány folyamatosan emelkedve 5 éves átlagban 32 %-ot ért el. Az iparművész Hamza Erzsébet és Erdei Sándor új lendületet, szélesedő termékskálát biztosított a piaci munka számára. 4. Az 1971 - 1980 közötti évek az Öblösüveggyár fénykorát hozták. A két ötéves terv (IV, V.) során az előző 10 évhez képest (II, III. ötéves terv) a termelési érték 2,22-szeresére, az export 4,1-szeresére, a gyári eredmény 19,5-szeresére emelkedett. Az első öt év alatt 48,5 %-ra, a másodikban 46 %-ra, összességében 47 %-ra alakult az export. Az 1970-es évekre beérett a széles alapokra épített tervezői munka. Sok fiatal, később neves tervezővé vált közép- és főiskolát végzett kapott gyári megbízást. A folyamatosan növekvő kínálat újabb és újabb vevőkört hozott létre. 1972-ben már több mint 40 országba kerültek el a salgótarjáni termékek. A termelés növekedése, az export aránya, a gyári nyereség mértéke szerint az 1977-es év volt a csúcsteljesítmény a gyár életében. Az előző évhez képest közel 11%-os növekedéssel félmilliárd fölé emelkedett a teljes termelési érték, 54% volt az éves kiviteli arány, 26 %-ra alakult az éves eredmény az árbevételhez viszonyítva. Tíz év alatt a 4,3 milliárd Ft-os termelési érték mellett 2 milliárd export és 975 millió Ft-os gyári nyereség realizálódott. 5. 1981 - 2006 évek során a kínálat, a kreatív tervezés tovább fejlődött, de a gazdaságosság, a likviditás hanyatlásnak indult. 1982-ben 3 148 áruféleség szerepelt a kiajánlott listán, melyből 2 304 volt a minőségi, iparművészek által tervezett finom üveg. A megoszlás 568 db fúvott fehér sima, 44 db színes, 747 csiszolt, 914 festett, 31 db díszmű áru. A VI. ötéves terv időszakában 39 %-os exportja (az üvegiparon belül 25,67%) mellett 1/4-ére (8,6 %-ra) csökkent a gyári árbevétel arányos nyereség. 2001 - 2002 években a HYFERP pályázati forrás felhasználásával megvalósult fejlesztésektől várt kedvező fordulat elmaradt. A technikai, technológiai feltételekkel; a jelentősen változó piacképes termékstruktúrával minden esély megvolt a hosszú távon biztosítható salgótarjáni öblösüveggyártásnak. A likviditási gondok, a nagymértékű eladósodás felszámolásának elmaradása miatt a 70 % feletti exportig is eljutó vállalkozás felszámolási eljárás alá került. 2009-ben véglegesen leállították a termelést. A több mint 80 éves salgótarjáni fehér öblösüveggyártás a szakmailag jól megalapozott döntést követően kitűnő személyi feltételeket teremtett. Egyrészt kinevelték a jelentős számú és tudású magyar szakmunkás kollektívát, másrészt a piacképes kínálat érdekében iparművészek alkalmazásával biztosították a vevők igényeinek megfelelő formákat és dekorokat. A mellékelt másolatok rögzítik a tervezők többségének neveit és a négy legtöbbet foglalkoztatott iparművész pályáját bemutató dokumentumokat. Budapest, 2013. 12. 09. Sarló Béla Andor Publisher An entity responsible for making the resource available Sarló Béla Andor Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Sarló Béla Andor Salgótarján Üveggyártás http://ertektar.bbmk.hu/files/original/8a8b7e17487a974958eafdc2af3080b1.jpg 81fc967e94e41daa2eb4ff9f4b2b0fec Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Dornyay Béla Múzeum, Bányászati Kiállítóhely Subject The topic of the resource Bányászat, Ipartörténet, Múzeum, Kiállítás Description An account of the resource Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma. A Bányászati Kiállítóhely, közismertebb nevén „Salgótarjáni Bányamúzeum”, mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézmény, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakult ki. A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon „karós szén” (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt. Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak. A múzeum látogatója bányatérségekben jár, amelyet számára alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési, jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtést. Ugyancsak megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését. A Nógrádi Szénbányák 1992-ben felszámolás alá került, majd 1993. április 1-én, a Nógrád Megyei Önkormányzat átvette a Salgótarjáni Bányamúzeumot, és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alfa-programja, és a Nógrád Megyei Önkormányzat támogatásával, 2005. február 24-én nyitották meg a felújított, új állandó föld alatti kiállítást azzal a céllal, hogy korszerű, élményt adó módon juttassa ismeretekhez, a bányamúzeum látogatóit. A földalatti állandó kiállítás szakmai tervezői és kivitelezői: Kolláth Zoltán bányamérnök (Theta-JK Kft.), Czakó Rita, Egressy Zsolt, Oláh Mátyás László és Takács Máté szobrászművészek, Gulyásné Fancsik Erika restaurátor, valamint az egykori Nógrádi Történeti Múzeum munkatársai. A Földalatti Kiállítóhelyen történő „bányajárás” során a múzeumlátogatók átérezhetik a bányász mesterség veszélyes, embert próbáló, nehéz fizikai, de mégis szép munkáját. Részlet, Dr. Szvircsek Ferenc ipartörténész leírásából Relation A related resource <a href="http://dornyaymuzeum.hu/banyaszati-kiallitohely">http://dornyaymuzeum.hu/banyaszati-kiallitohely</a> <a href="http://banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu">http://banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu</a> Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1. Bányamúzeum Bányászat József lejtős akna Károly akna Kiállítás Múzeum Salgótarján Szénbányészat Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szalonnasütő vas Subject The topic of the resource Táplálkozás Salgótarjáni Acélgyár Salgótarjáni Tűzhelygyár Ételkészítés Grillezés Description An account of the resource A szalonnasütővas a kerti sütés-főzés elengedhetetlen kelléke. Hasznos szerszám szalonna-, vagy kolbászsütéshez, húsok, zöldségek grillezéséhez. Leegyszerűsíti a nyársalás hosszan tartó folyamatát. Manapság az ország több vidékén újdonságként hat ez az eszköz, pedig már a 19. század óta létezik. Ez a fémipari termék alapvetően Salgótarján nevéhez fűződik. Az 1970-es években a salgótarjáni acélgyárban és tűzhelygyárban dolgozó munkások készítették az első szalonnasütő vasakat a gyárban fellelhető alkatrészekből és munkaeszközökből. A gyárakban a munkások az otthonról hozott szalonnát az átforrósodott kohók, kemencék felületén ezekben az eszközökben gyorsan megsütötték, a csőrön kifolyó zsiradékot pedig a kenyérre csurgatták. Innen származik az ún. "csurgatós kenyér" kifejezés, amit ezen eszközök használata során lehetett készíteni. A szalonnasütő vasak előnye, hogy nem csak nyílt láng felett lehet használni, hanem tűzhelyen is. Két formában is találkozhatunk az eszközzel. Az ollószerűen nyíló megoldás főleg az acélgyári, míg a tányérok elején csuklóval ellátott verzió a tűzhelygyári munkásokra volt jellemző. Az eszköz kezdetben négyzet alakú sütőfelülettel rendelkezett, majd a tányérokat kör alakúra készítették, melyekre az idő folyamán kiöntő csőr is került. Relation A related resource <a href="http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/hirek/szalonnasutovas.html">http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/hirek/szalonnasutovas.html</a> <a href="http://nogradikum.hu/ertekeink-kategoria/25-kezmuves-termekek-es-ipar/104-szalonnasuto-vas">http://nogradikum.hu/ertekeink-kategoria/25-kezmuves-termekek-es-ipar/104-szalonnasuto-vas</a> <a href="http://szalonnasutovas.hu/">http://szalonnasutovas.hu/</a> <a title="Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas" href="https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2023/09/fusitermekbol-igazi-hungarikumma-valhat-a-salgotarjani-szalonnasutovas-podcast" target="_blank">Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (nool.hu)</a> <a title="Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (podcast)" href="https://videa.hu/videok/nool/podcast/fusitermekbol-igazi-hungarikumma-valhat-a-gasztronomia-hungarikum-nyarsalas-3m5669uVepy6hV5H?start=0" target="_blank">Fusitermékből igazi hungarikummá válhat a salgótarjáni szalonnasütővas (podcast)</a> Language A language of the resource hun Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján Grillezés Szalonnasütő vas Táplálkozás http://ertektar.bbmk.hu/files/original/7cb9068b93ddc68d287c706fbc8f6101.jpg 3f8da38e7ba165207e5cbd8b430f2e0e Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Salgótarjáni 377 -es Ilonka gőzmozdony Description An account of the resource Ilonka adatlapja: Osztály: XII., 1911-től 377-es sorozatjel Pályaszám: 5391, 377.210 A típus beceneve: "Ilonka" Gyártási év: 1895 Teljesítmény: 170LE Ütközők közötti hossz: 8105mm Szélesség: 2985mm Magasság: 4000mm Szolgálati tömeg: 29t A XII. osztályba sorolt szertartályos (puttonyos) gőzmozdonyokat 1885-től 1924-ig gyártották. A vasúti mellékvonalak, magán- és iparvasutak jellegzetes, jól bevált univerzális járműve, majd a fejlettebb típusok üzembe állása után állomások és iparvállalatok kedvelt tolatómozdonya volt. Sokoldalú használhatóságára mutat, hogy a magyar páncélvonatokat is jellemzően a 377-esek továbbították. A Salgótarjánban kiállított jármű a II. világháború után tíz éven át Lengyelországban állomásozott, majd rövid időre ismét a MÁV-hoz került. 1955-ben a salgótarjáni acélgyárba helyezték át, ahol 1981-ig teljesített tolatószolgálatot. 1993-tól található a jelenlegi kiállítási helyén a salgótarjáni vasútállomáson. A 377-es Ilonka gőzmozdony ipari műemlék, Salgótarján városképének, arculatának jelentős, közismert eleme. Rights Information about rights held in and over the resource A dokumentumban felhasznált kép a <a title="Ilonka gőzmozdony" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Salg%C3%B3tarj%C3%A1n_szobormozdony.jpg" target="_blank">Wikipédiáról</a> származik és az alábbiak szerint lehet felhasználni: Adenes1995, <a href="http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/">Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc</a> feltételeinek megfelelően felhasználható. Relation A related resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=-UpEQglgONQ" target="_blank">A salgótarjáni szobormozdony képekben</a> <a title="A salgótarjáni állomás két szobormozdonya" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvan%E2%80%93Somosk%C5%91%C3%BAjfalu-vas%C3%BAtvonal" target="_blank">Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvona</a>l <a href="https://www.youtube.com/watch?v=OTpmZyREiR4" target="_blank">Gőzmozdony 17.rész (Salgótarjáni 377-es ilonka gőzmozdony 1.rész)</a> Language A language of the resource HUN Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján, Vasútállomás 377 Ilonka gőzmozdony Szertartályos mozdony Szobormozdony Tolatómozdony http://ertektar.bbmk.hu/files/original/72934908b256ce68eb1906e515740cd9.jpg c9809bde979b07bca6c4874162d4f953 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ipari és műszaki megoldások Subject The topic of the resource Kézműipar Kézművesség Gépgyártás Műszergyártás Description An account of the resource az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás Language A language of the resource hun Fizikai objektum Egy élettelen, háromdimenziós tárgy vagy anyag. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A21 052 pályaszámú dízel tolatómozdony (Mazsola) Description An account of the resource A mozdonyt 1963-ban készítette a Rába a salgótarjáni síküveggyár rendelésére. A mozdony az 1970-es évek végén került át az acélgyárba, ahol A21 043-as társával egészen az üzem bezárásáig dolgozott, majd üzemképesen leállításra került. A kéttengelyes, kezdetben M030, 1957-től M033 gyári sorozatú tolató dízelmozdonyokat 1955-től építette a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a magyar vasúton megjelenő dízelmozdonyok egyik első típusaként. A MÁV M28-as sorozatként összesen harmincnégy – huszonnégy mechanikus (M28 1001-1024) és tíz hidraulikus (M28 2001-2010) erőátvitelű gépet – vett meg, az iparvasúti szolgálatra szánt közel száz példány az A21-es sorozatba került. A nyolc méter három centiméter hosszú, tizenkilenc tonna szolgálati tömegű mozdonyokat eleinte egy 95,5 kilowatt teljesítményű Ganz VI. JaR 135 dízelmotor mozgatta, később erősebb, 147 kilowattos Rába–MAN D2156 HM6 erőforrást kaptak. Az aprócska gépeket sok helyen előszeretettel vetették be a gőzösökhöz képest egyszerűbb üzemük miatt. A mozdonyt civil kezdeményezésre vásárolta meg a Dornyay Béla Múzeum, s a MÁV ajánlására, illetve a MÁV segítő közreműködésével a főtéri vasútállomáson helyezték el. A mozdony felújítását helyi vasutasok végezték, önzetlenül, önerőből, óriási lelkesedéssel. Ezáltal a magyar műszaki örökség egy helytörténeti jelentőséggel bíró darabját sikerül megmenteni. Különlegességnek számít, hogy egy vasútállomáson két történeti jelentőségű mozdony látható. Mazsola ipari műemlék, Salgótarján városképének, arculatának jelentős, közismert eleme. Relation A related resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=N3sXN-IYHtM" target="_blank">MAZSOLA - Az A21 052-es számú dízelmozdony története</a> <a href="https://iho.hu/hirek/ujabb-kiallitott-mozdonnyal-bovult-a-salgotarjani-megallo-160520" target="_blank">Újabb kiállított mozdonnyal bővült a salgótarjáni megálló</a> <a href="https://dornyaymuzeum.hu/kiallitasok/szabadteri-kiallitohely/" target="_blank">Szabadtéri kiállítóhely</a> Language A language of the resource HUN Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Salgótarján, Vasútállomás A21 052 Dízel tolatómozdony Mazsola