A21 052 pályaszámú dízel tolatómozdony (Mazsola)
A mozdonyt 1963-ban készítette a Rába a salgótarjáni síküveggyár rendelésére. A mozdony az 1970-es évek végén került át az acélgyárba, ahol A21 043-as társával egészen az üzem bezárásáig dolgozott, majd üzemképesen leállításra került.
A kéttengelyes, kezdetben M030, 1957-től M033 gyári sorozatú tolató dízelmozdonyokat 1955-től építette a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a magyar vasúton megjelenő dízelmozdonyok egyik első típusaként. A MÁV M28-as sorozatként összesen harmincnégy – huszonnégy mechanikus (M28 1001-1024) és tíz hidraulikus (M28 2001-2010) erőátvitelű gépet – vett meg, az iparvasúti szolgálatra szánt közel száz példány az A21-es sorozatba került. A nyolc méter három centiméter hosszú, tizenkilenc tonna szolgálati tömegű mozdonyokat eleinte egy 95,5 kilowatt teljesítményű Ganz VI. JaR 135 dízelmotor mozgatta, később erősebb, 147 kilowattos Rába–MAN D2156 HM6 erőforrást kaptak. Az aprócska gépeket sok helyen előszeretettel vetették be a gőzösökhöz képest egyszerűbb üzemük miatt.
A mozdonyt civil kezdeményezésre vásárolta meg a Dornyay Béla Múzeum, s a MÁV ajánlására, illetve a MÁV segítő közreműködésével a főtéri vasútállomáson helyezték el. A mozdony felújítását helyi vasutasok végezték, önzetlenül, önerőből, óriási lelkesedéssel. Ezáltal a magyar műszaki örökség egy helytörténeti jelentőséggel bíró darabját sikerül megmenteni. Különlegességnek számít, hogy egy vasútállomáson két történeti jelentőségű mozdony látható.
Mazsola ipari műemlék, Salgótarján városképének, arculatának jelentős, közismert eleme.
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=N3sXN-IYHtM" target="_blank">MAZSOLA - Az A21 052-es számú dízelmozdony története</a>
<a href="https://iho.hu/hirek/ujabb-kiallitott-mozdonnyal-bovult-a-salgotarjani-megallo-160520" target="_blank">Újabb kiállított mozdonnyal bővült a salgótarjáni megálló</a>
<a href="https://dornyaymuzeum.hu/kiallitasok/szabadteri-kiallitohely/" target="_blank">Szabadtéri kiállítóhely</a>
HUN
Salgótarján, Vasútállomás
A Salgótarjáni 377 -es Ilonka gőzmozdony
Ilonka adatlapja:
Osztály: XII., 1911-től 377-es sorozatjel
Pályaszám: 5391, 377.210
A típus beceneve: "Ilonka"
Gyártási év: 1895
Teljesítmény: 170LE
Ütközők közötti hossz: 8105mm
Szélesség: 2985mm
Magasság: 4000mm
Szolgálati tömeg: 29t
A XII. osztályba sorolt szertartályos (puttonyos) gőzmozdonyokat 1885-től 1924-ig gyártották. A vasúti mellékvonalak, magán- és iparvasutak jellegzetes, jól bevált univerzális járműve, majd a fejlettebb típusok üzembe állása után állomások és iparvállalatok kedvelt tolatómozdonya volt. Sokoldalú használhatóságára mutat, hogy a magyar páncélvonatokat is jellemzően a 377-esek továbbították.
A Salgótarjánban kiállított jármű a II. világháború után tíz éven át Lengyelországban állomásozott, majd rövid időre ismét a MÁV-hoz került. 1955-ben a salgótarjáni acélgyárba helyezték át, ahol 1981-ig teljesített tolatószolgálatot.
1993-tól található a jelenlegi kiállítási helyén a salgótarjáni vasútállomáson.
A 377-es Ilonka gőzmozdony ipari műemlék, Salgótarján városképének, arculatának jelentős, közismert eleme.
A dokumentumban felhasznált kép a <a title="Ilonka gőzmozdony" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Salg%C3%B3tarj%C3%A1n_szobormozdony.jpg" target="_blank">Wikipédiáról</a> származik és az alábbiak szerint lehet felhasználni:<br /><br /> Adenes1995, <a href="http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/">Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc</a> feltételeinek megfelelően felhasználható.
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=-UpEQglgONQ" target="_blank">A salgótarjáni szobormozdony képekben</a>
<a title="A salgótarjáni állomás két szobormozdonya" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvan%E2%80%93Somosk%C5%91%C3%BAjfalu-vas%C3%BAtvonal" target="_blank">Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvona</a>l
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=OTpmZyREiR4" target="_blank">Gőzmozdony 17.rész (Salgótarjáni 377-es ilonka gőzmozdony 1.rész)</a>
HUN
Salgótarján, Vasútállomás
Dornyay Béla Múzeum
Salgótarjánban Dornyay Béla gimnáziumi tanár vetette fel először a múzeumi gyűjtés gondolatát, 1927-ben.<br /><br />A harmincas évek közepén a városháza három vitrinjében helyezték el az addig összegyűjtött tárgyakat. Hivatalosan 1959-ben létesült múzeum a megyeszékhelyen, az egykori Szluha-Jankovich kúriában, megyei munkásmozgalom, bánya- és ipartörténet gyűjtőkörrel. 1963-tól Belitzky János vezetésével a munkáséletmód, illetve az 1848 utáni politika és társadalomtörténet kutatása is az intézmény feladatává vált.<br /><br />Az 1969-1970-es hálózatfejlesztési koncepció következtében a megyei múzeumigazgatóság Salgótarjánba költözött, és az egyes szakgyűjteményeket szétosztották a megyei intézmények között. A szakosodás miatt fokozatosan a megye új- és legújabb kori történetének bemutatása vált a salgótarjáni múzeum elsődleges feladatává.<br /><br />1980-ban készült el Salgótarján központjában az új múzeumépület, ekkor vette fel Nógrádi Sándor nevét. Az épület 2005-ben műemléki védettséget kapott.<br /><br />Az 1965-ben megnyitott <a title="Bányamúzeum" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/25">Salgótarjáni Bányamúzeum</a> 1993-ban került megyei fenntartásba, így a Nógrádi Történeti Múzeum (1991-től ez a neve az intézménynek) irányítása alá.<br /><br />1970-es években alakult ki a gyűjtemények felosztása: történeti tárgyi, történeti dokumentációs, művelődéstörténeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjtemény, valamint a segédgyűjtemények (könyvtár, adattár, fotótár, térképtár).<br /><br />2006-ban nyílt meg a múzeum Képtára, mely a <a title="Mihályfi-gyűjtemény" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/44">Mihályfi-gyűjtemény</a>t mutatja. Ez a gyűjtemény a 20. század elejének legkiemelkedőbb magyar festőinek, grafikusainak (pl. Derkovits Gyula, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József) alkotásait tartalmazza.<br /><br />2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik. 2015-ben nyílt meg az Üvegváros - Öblösüveggyár történeti és üvegművészeti tanulmányi raktár, mely elsősorban a salgótarjáni öblösüveggyár történetét és termékeit mutatja be. 2019-ben átadásra került a Képzőművészeti tanulmányi raktár és egy oktatótér, mely fotókiállítások rendezésére és vetítésekre alkalmas. Kialakításra került egy fotóstúdió is. 2018-ban és 2019-ben megnyílt a Bányászati Kiállítóhely állandó interaktív kiállítása. 2022-ben egy várostörténeti interaktív fallal bővült a múzeum kínálata. Ugyanebben az évben állandó kiállításként megnyílt a Kossuth-díjas filmrendező, <a title="Gaál István" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/45">Gaál István</a> emlékszobája.
A Dornyay Béla Múzeum értékes műtárgyakat őriz Nógrád megye történetére vonatkozó tárgyi, történeti dokumentációs, képzőművészeti, néprajzi, régészeti és irodalomtörténeti gyűjteményeiben. A nemzeti értékmegőrzés területén hosszú ideje magas színvonalú szakmai munkát végez, tevékenységével hozzájárni a Salgótarjánról és Nógrád megyéről kialakított pozitív kép erősítéséhez.<br /><br />
Megalapozta a tarjáni múzeumot: Dr. Dornyay Béla gimnáziumi tanár. = Salgótarján Ma, 7. 2022. június Salgótarján 100 éve város c. melléklet 11. p. : ill.<br /><br />
Ér(in)tsd meg a vároST: játékosan tanít a múzeum interaktív fala. = Salgótarján Ma, 7. 2022. május 8. p.: ill.
Csongrády Béla: Megkezdte működését a baráti kör. = Nógrád Megyei Hírlap, 32. 2021. június 24. 12. p. : ill.
Rangos országos díjat kapott a Dornyay Béla Múzeum. = Salgótarján Ma, 5. évf. 2020. november 5. p.
<a title="Könyvtár/tér" href="https://bbmk.hu/doc/download/3356" target="_blank">Shah Gabriella: A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum és Bányászati Kiállítóhelye. = Könyvtár/tér, évf. n. 2019. november-december 6. p. : ill.</a>
<a title="Tarjáni Városlakó Magazin" href="https://issuu.com/ltamas/docs/tarj_ni_v_roslak__magazin_2019_03" target="_blank">Csongrády Béla: Múlt a jelenben a jövőnek. Hatvanéves a város múzeuma. = Tarjáni Városlakó Magazin, évf. n. 2019. 3. 29. szám 16-17. p. : ill.</a>
Nagy Orsolya: Új múzeumi adatbázis segíti a pedagógusokat. Segítséget adnak az oktatásnak: mindent megmutatnak, ami a tanórákba már nem fér bele. = Nógrád megyei hírlap, 29. 2018. október 3. 3. p. : ill.
Százharminc éve született Domyay Béla. = Nógrád megyei hírlap, 28. 2017. március 25. 4. p. : ill.
<a title="Nógrád Megyei Hírlap 2015. június 2." href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2015_06/?pg=13&layout=s" target="_blank">Életre kelt az "Üvegváros". = Nógrád megyei hírlap, 26. 2015. június 2. 2. p. : ill.</a>
<a title="Dornyay Bála Múzeum weboldala" href="https://domyaymuzeum.hu/" target="_blank">A múzeum honlapja</a><br /><br />
<a title="A Dornyay Béla Múzeum facebook oldala" href="https://hu-hu.facebook.com/domyaymuzeum/" target="_blank">A múzeum facebook oldala</a><br /><br />
HUN
3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
1949 áprilisában alakult meg Salgótarjánban a körzeti könyvtár, az intézmény jogelődje. A könyvtár 10 évvel később, 1959-ben vette fel Balassi Bálint nevét. A költő, rövid élete során a korabeli történelmi Nógrád megye számos településén élt. A kiadott Balassi kötetek, bibliográfiák, a Balassi műveltségi verseny, az emléktúrák és az 1995-ben alapított Balassi-díj, mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár sokat tett és tesz a költő kultuszának ápolásáért. A megyei könyvtár 1966-tól 1988-ig a salgótarjáni <a title="JAMK" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/43">József Attila Megyei Művelődési Ház</a> épületében működött. 1988. június 6-án adták át a Finta József építész tervei alapján készült új épületet, ami számos lehetőséget is hozott a könyvtár, illetve a használók számára. A hagyományos könyvtári kereteken túl kiállítótér, előadótermek, meseszoba várja a látogatókat. 1989-től a könyvtár életében minőségi változást hozott a munkafolyamatok gépesítése, az információs adatbázisok, az Internet használata. Az elmúlt években a könyvtár szolgáltatásai kiszélesedtek, térben és időben túlnőttek az épület falain és városunk egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált a megyei könyvtár. A <a title="Palócföld folyóirat" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/9">Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat</a> országosan elismert kiadványa az intézménynek.<br /><br />A Helyismereti gyűjtemény 2005 júniusában vette fel az intézmény néhai igazgatójának, <a title="Kojnok Nándor" href="http://ertektar.bbmk.hu/items/show/35">Kojnok Nándor</a>nak a nevét. A Mikkamakka Gyermekkönyvtárban a Meseszoba és a Babasarok várja a legkisebbeket. 2013 januárjától Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működik az intézmény Folyamatosan olvasásnépszerűsítő, kultúraközvetítő, ismeretterjesztő és szabadidős rendezvényeket szerveznek. Több mint 300.000 dokumentummal és megbízható szakértelemmel várják látogatóikat. Dokumentumaik az elektronikus katalógusunkban visszakereshetők. Egyes kiadványok digitális formában is hozzáférhetőek.
A könyvtár folyamatosan változik, a használói igényeket követő, dinamikusan fejlődő, megújulásra képes kulturális intézménye Salgótarjánnak és Nógrád megyének. Kultúraközvetítő intézményként azért dolgoznak, hogy pozitív kép alakulhasson ki megyénkről határainkon belül és azon kívül is.
<a title="A Balassi Bálint Megyei Könyvtár weboldala" href="https://bbmk.hu" target="_blank">A Balassi Bálint Megyei Könyvtár weboldala</a>
HUN
3100 Salgótarján, Kassai sor 2.
Gaál István Kossuth-díjas filmrendező életműve
Életrajz
Gaál István 1933. augusztus 25-én született Salgótarjánban és 2007. szeptember 25-én hunyt el Budapesten. 1953-58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának hallgatója volt Keleti Márton osztályában. Formabontó vizsgafilmje, a zenei ritmusú, poétikusan dokumentarista Pályamunkások (1958) elnyerte a bécsi VIT aranyérmét. Ennek köszönhetően 1959-től 1961-ig a római Centro Sperimentale di Cinematografián tanult tovább. Alkotótársával, Sára Sándorral a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt. Egymás filmjeinek operatőrei a Balázs Béla és a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiónál.<br /><br />Életművében szociografikus pontossággal, elsősorban morális nézőpontból ábrázolta az 1945 utáni értelmiség és a hatalom viszonyát a hétköznapi élet válsághelyzeteiben vagy klasszikus feldolgozásokban (Zöldár, Keresztelő, Legato Cserepek). Zenei szerkesztésű filmjeiben (Orfeusz és Eurydiké) az egyéni dráma, a felelősség kérdésével összefonódva jelenik meg a kollektív eszme tragikuma, Első nagyjátékfilmje, a Sodrásban (1963) formanyelvi eszközeinek, egyén és közösség modern tematikájának köszönhetően a magyar film megújulásának jelképe lett. A Mészöly Miklós novellája nyomán forgatott Magasiskola (1970), egyén és zárt szervezet parabolisztikus formában elbeszélt látlelete, Cannes-ban különdíjat nyert. A római és az indiai főiskolákon rendezői kurzusokat tartott.<br /><br />Gaál István lánya a filmrendező teljes fotógyűjteményét (közel 8000 db) és negatívgyűjteményét (20000 db) a Dornyay Béla Múzeumnak ajándékozta. 2022-ben Gaál István teljes nappali szobájának berendezése és a filmszakmai könyvgyűjteménye is a múzeumba került 2022. október 6-től a múzeumban állandó kiállítás tiszteleg emléke előtt.<br /><br /><br />
Gaál István Kossuth-díjas filmrendező Salgótarjánban született és számos játék- és dokumentumfilmjéhez használta fel a salgótarjáni élményeit, emlékeit, és salgótarjáni motívumokat. Többek között a Bartók Béla életét bemutató Gyökerek c. háromrészes filmben a dolinkai gyökerek a film jelképei, és a medvetáncoltatás jelenetét is Salgótarjánban vették fel. De egész Nógrád megyéből merített ihletei: A Zöldár című filmben a jelenetek nagy részét a Cserhátban, Hollókőn és környékén vették fel. De a Keresztelő és a Sodrásban c. c. játékfilmjében is számos motívumot felhasznált a környékünkről.<br /><br />Díjai:<br /><ul><li>SZOT-díj (1963),</li>
<li>Balázs Béla-díj (1969),</li>
<li>A cannes-i fesztivál különdíja (1970),</li>
<li>Érdemes művész (1981),</li>
<li>Kossuth-díj (1991),</li>
<li>A Magyar Filmszemle életműdíja (1999),</li>
<li>Hazám-díj (2005),</li>
<li>A Magyar Mozgókép Mestere (2005)</li>
<li>2000-től Nógrád Megye Díszpolgára.</li>
</ul>
<a title="Gaál István emlékszoba" href="https://dornyaymuzeum.hu/kiallitasok/allando-kiallitasok/gaal-istvan-emlekszoba/" target="_blank">Gaál István emlékszoba</a>
<a title="Gaál István" href="https://gaalistvanegyesulet.hu/gaal-istvan/" target="_blank">Gaál István</a> (Gaál István egyesület)
<a title="Gaál István" href="https://nfi.hu/hu/alkoto/gaal-istvan" target="_blank">Gaál István</a> (NFI)
Zalán Vince: Gaál István krónikája, Osiris Kiadó, 2000
Pintér Judit - Shah Gabriella: Sodrásban, Gaál 80. MMA kiadó, 2004.
Portréfilm:
Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja, 2008
HUN
Salgótarján
Dornyay Béla Múzeum
Mihályfi-gyűjtemény
A MIHÁLYFI-GYŰJTEMÉNYRŐL<br /><br />A Mihályfi Ernő által gyűjtött kollekció 1980-ban került a salgótarjáni múzeumba. Mihályfi Ernő felesége, a Kossuth-díjas reklámgrafikus, Filo férje halálát követően a Nógrád Megyei Tanácsnak ajánlotta fel megvásárlásra a gyűjtemény egy részét. A megyei tanács a vásárlást követően a múzeumnak adta át. 2006-tól állandó kiállítás jött létre a múzeum képtárában, 2014-ben egy reprezentatív katalógust adtak ki. Jelenleg arra törekszik a műzeum, hogy az anyagból a képtárban folyamatosan mutassa be az anyagot időszaki kiállítások formájában más-más tematika köré csoportosítva A közel 800 darabos anyagból a ki nem állított műveket a Képzőművészeti tanulmányi raktárukban lehet előzetes bejelentkezés alapján megtekinteni.<br /><br />Ki volt Mihályfi Ernő? A Nógrád megyei Béren született 1898. szeptember 3-án, azaz 120 éve. A budapesti műegyetemen tanult, majd a bölcsészeti karra iratkozott be. Szegeden doktorált 1923-ban. Már egyetemi hallgató korában foglalkozott újságírással, 1920-tól az Est című lap külső, majd belső munkatársa volt. 1923-ban az Egyesült Államokba ment, inasként, csomagkihordóként, segédtisztviselőként dolgozott, közben továbbra is tudósításokat küldött az Estnek. 1924-es hazatérése után sokoldalú újságírói tevékenységet fejtett ki, az Est mellett a Magyarország című lapba írt képzőművészeti kritikákat, több fiatal művészt mutatva be elsőként a közönségnek. Sok művészbarátja volt, többek között Derkovits Gyula és Pátzay Pál. 1936-tól a Magyarország felelős szerkesztőjeként dolgozott, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével megindította a Független Magyarországot. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakításában és belépett a Független Kisgazda Pártba. A Magyar Nemzet főszerkesztője is volt hosszú ideig. Az 1950-es évektől számos politikai tisztséget viselt, így 1947-től haláláig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt, de volt tájékoztatásügyi miniszter, ideiglenes megbízással külügyminiszter, népművelési, majd művelődésügyi miniszterhelyettes. Mindemellett egyéb politikai tisztséget viselt, és ami számunkra a legfontosabb, hogy rengeteg cikket, tanulmányt írt a kor kultúrájáról, köztük számos képzőművészeti tárgyú esszét, kritikát. A Magyar Nemzetben egy szerény m-mel szignálta képzőművészeti kritikáit. Összegyűjtött képzőművészeti írásainak java részét Művészek, barátaim címmel jelentették meg egy kötetben 1977-ben. Ez a könyv már posztumusz jelent meg, hiszen Mihályfi Ernő 1972. november 20-án hunyt el Budapesten. Emlékirat helyett címmel 1975-ben, szintén halála után megjelent, kulturális témájú cikkeit összegyűjtő kötetében is számos művészeti írása jelent meg. Mihályfi a két világháború közti Budapest kiállítótermeit, galériáit és múzeumait járva biztos szemmel fedezte fel a jövő tehetségeit. Kritikái és kiállítás ismertetői érzékletes képet festenek a kor művészeti életéről, azon belül is<br /><br />a fiatal tehetségekről, bemutatkozásukról. Mihályfi Ernő gyűjteményében legnagyobb számarányban a 20. század elejének avantgárd irányzatait képviselők alkotásai találhatók meg, illetve a két világháború közti időszakból származnak, bár az 1940-es, 50-es, 60-as évekből is találunk grafikákat, így Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Czóbel Béla műveit.<br /><br />A tízes, húszas években a konstruktív-expresszionista irányt követő képzőművészek közül Bortnyik Sándor, Nemes Lampérth József, Kmetty János, Mattis-Teutsch János, Tihanyi Lajos műveit gyűjtötte, a legközelebb azonban hozzá Uitz Béla művészete állt. Uitznak nagyon gazdag anyaga található egyébként a gyűjteményben. Ide sorolható még a Nyolcaktól az expresszionizmusig tartó utat megtevő Kernstok Károly, akinek munkássága indított el művészi pályáján azt a Derkovits Gyulát, akit Mihályfi Ernő a barátjának vallott, s akinek életművéből a gyűjtemény rendkívül szép anyagot őriz.<br /><br />A korai alkotások közül ki kell emelnünk Mednyánszky László csavargókat, illetve ülő katonát ábrázoló érzékeny vázlatait, Rippl-Rónai József dekoratív grafikáit, kukoricás stílusú festményét, Gulácsy Lajos festményeit és ritkaság számba menő olaszországi utcaképeit, jeleneteit, illetve Mattis-Teutsch János szuggesztív, ragyogó színvilágú tájképeit. Eme alkotások mellett rendkívül értékesnek tartjuk Dési Huber István, Galimberti Sándor, Kmetty János, Czóbel Béla, Fülöp Jenő, Nagy István festményeit, melyek bátran sorolhatók a két világháború közti hazai képzőművészet élvonalába.
A közel 800 darabból álló gyűjteményre méltán lehet büszke Salgótarján és Nógrád megye, hiszen olyan kiváló alkotók műveit tartalmazza, mint a már fentebb említett Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Czóbel Béla.
<a title="Képzőművészeti gyűjtemény" href="https://dornyaymuzeum.hu/dornyay-bela-muzeum-banyaszati-kiallitohely/gyujtemenyek/kepzomuveszeti-gyujtemeny/" target="_blank">Képzőművészeti gyűjtemény</a>
<a title="Mihályfi-gyűjtemény" href="https://mihalyfigyujtemeny.hu" target="_blank">Mihályfi-gyűjtemény</a>
Peák-Shah: Mihályfi-gyűjtemény, Salgótarján: DBM, 2014.
Mihályfi Ernő: Művészek barátaim, Bp.: Corvina, 1977.
HUN
Múzeumi gyűjtemény
Salgótarján
Dornyay Béla Múzeum
József Attila Művelődési és Konferencia Központ
<p style="text-align:justify;">A Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épületét, a József Attila Művelődési Központot 55 éve, 1966 tavaszán avatták fel. A Szrogh György által tervezett művelődési ház szimbolikus jelentést hordoz, mert a város sokáig nélkülözte az igazi urbánus jelleget adó kulturális arculatot. „Megérkezése” Salgótarjánba döntő módon hozzájárult a városiasodáshoz, igazi várossá váláshoz. Átadása ugrásszerű minőségi változást eredményezett a város kulturális életében, tevékenysége hatással volt a megye egész közművelődésére, hiszen új funkciójú közművelődési intézmény született. Nem csak a városi művelődési alaptevékenységet biztosította, hanem szakmai hozzáértésével, kísérleteivel és tapasztalataival segítette a megyei közművelődési hálózat intézményeit is. A város lakói megszerették az intézményt. Nem csak impozáns architektúráját, hanem igényes, innovatív művelődési programjait is. Új törekvéseire országosan is felfigyeltek a szakmai körökben. Itt rendezték meg az Országos Bábjátékos Bemutató Színpadot, az Animációs Filmszemlét, Országos Pop-Rock Tábort. A Szabadtéri Szoborkiállítás pedig egyedülálló, eredeti elképzelés volt.</p>
<p style="text-align:justify;">A város kulturális életében mérföldkőnek számító intézmény a Városi Tanács felügyelete alatt működött, majd 1989 őszétől a városi önkormányzat fenntartásában áll. Alapításától a rendszerváltást megelőző évekig megyei művelődési központként funkcionált, ellátva a város közművelődési alapellátását, illetve a megyei módszertani és szolgáltatói feladatkört. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési önkormányzatok számára megfogalmazott közművelődési feladatok ellátását 2018 évtől a 100%-os önkormányzati tulajdonú, elsődlegesen közművelődési tevékenységi körrel rendelkező Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközponttal láttatja el. Ettől az évtől a József Attila Művelődési Központ, a Kft. keretében működik.</p>
<p style="text-align:justify;">Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja, a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az Üvegcsamok falát Blaski János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az intézmény Kertjében Melocco Miklós Térdeplő nő című szobra, az épület előtti Fő téren Varga Imre Radnóti szobra és Somogyi József Szabadság emlékműve, az intézmény mögött Varga Imre Város című domborműve került elhelyezésre. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik. Phare pályázat segítségével 2006-ban felújításra került az épület, melynek eredményeként új lehetőségként kávéház, galéria, mozgásstúdió áll rendelkezésre. Az intézmény napjainkban is jelentős szerepet játszik a város kulturális életében. A művelődési központ feladata az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző foglalkozások szervezése, Salgótarján szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, amatőr alkotó művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése. A rendezvények összeállítása során valamennyi korosztály érdeklődési körét figyelembe veszi, műfajok sokszínűségét kínálja a városlakók számára. Nemzeti ünnepeket, jeles napokat szervez, a fesztiválok pedig igazi kulturális csemegét kínálnak évről, évre.</p>
<p style="text-align:justify;">A művelődési központ nevéhez fűződik a város egyik legjelentősebb kulturális eseménye, a Tarjáni Tavasz programsorozata, és ennek keretében zajló, eddig 35 évet megélt Pro Űrbe Díjas Nemzetközi Dixieland Fesztivál. E két rendezvény már felvételt nyert a települési értéktárba.</p>
<p style="text-align:justify;">A József Attila Művelődési és Konferencia Központ teret ad, segítséget nyújt a civil szervezeteknek, művelődő közösségeknek, amatőr művészeti csoportoknak. Az intézmény szakmai tevékenységei között meghatározóak a közösségi formák, a művészeti csoportok, az ismeretterjesztő előadások, kiállítások, műsoros rendezvények. A József Attila Művelődési és Konferencia Központ Salgótarján közösségeinek és közéletének fontos bázisa. Jelentős feladatának tekinti a közösségi művelődés segítését, a civil szervezetek, kiscsoportok, klubok működésének támogatását. Kiemelt rendezvényei között tartja számon az Idősek Világnapjának Gálaműsorát, a Civil Kavalkád programját, a Szépkorúak Karácsonyát, valamint a partnerszervezetekkel, a Nemzeti Művelődési Intézettel, a Magyar Népművelők Egyesületével, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral és a Dornay Béla Múzeummal.</p>
<p style="text-align:justify;">Az Üvegcsanokban rendszeresen kiállítások, bemutatók láthatók. Itt került megrendezésre elsőként a Tavaszi Tárlat, a Nemzetközi Gyermekrajz Kiállítás, Országos Zománcművészeti Biennálé, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep kiállítása, valamint számos helyi alkotónak nyújtott bemutatkozási lehetőséget.</p>
<p style="text-align:justify;">A kötetlen formában megvalósuló játszóházak, vásárok, fórumok, szabadtéri szórakoztató rendezvények szervezése is szorosan hozzátartozik a napi tevékenységéhez.</p>
<p style="text-align:justify;">A 2019-ben készült statisztikai jelentés alapján kulturális műsorainak, rendezvényeinek száma 119 alkalom volt, melyet 59.960 fő látogatott. Ebben az évben 24 művelődő közösség 1.100 alkalommal találkozott, összesen 470 résztvevővel. 46 kiállítás 33.800 látogatót invitált az intézménybe. A KSH adatai szerint Salgótarján népessége 34.627 fő, mely alapján a lakosság közel három alkalommal (2.72) látogatta meg egy év alatt az intézményt.</p>
<p style="text-align:justify;">Salgótarjánt pezsgő kulturális élet jellemzi. A rendezvények sokszínűségét, sokaságát bármely megyei jogú város is megirigyelheti. A művelődési központ a hét szinte minden napján kultúrát és értéket közvetít, közösséget épít, izgalmas programokkal kínál kulturált szórakozást, kiváló lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére. A József Attila Művelődési Központ a helyi közösségi kultúra meghatározó intézménye, a Salgótarjánban létrehozott kulturális értékek bemutatóhelye, új értékek létrehozásának ösztönzője, a közösségi kulturális tevékenységek központja, az amatőr művészeti tevékenységek otthona.</p>
<p style="text-align:justify;">A sikeres város és a kulturális fejlődés egymást feltételező, egymás nélkül nem létező fogalmak. Kodály Zoltán gondolata szerint „ a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának Ehhez olyan közszellem kell, mely óhajtja, szomjúhozza a kultúrát, és intézmények, amelyek érlelik, ápolják ”</p>
<p style="text-align:justify;">E gondolatok megvalósításában a József Attila Művelődési és Konferencia Központ az elmúlt évtizedekben élen járt, és ezen az úton kíván haladni az újabb ötven esztendőben is. Nógrád megye legnagyobb közművelődési feladatokat ellátó szervezete, mely törekszik a minőségre, partnerségre és a nyitottságra. Az 55 éves József Attila Művelődési és Konferencia Központ a kultúra, a művészet és a közművelődés területén hosszú időn keresztül kimagasló, elismerésre méltó szakmai munkát végez, tevékenységével hozzájárul Salgótarján jó hírének növeléséhez.</p>
Nógrád Megyei Hírlap: Szabad időről - munkaidőben Pintér Károly 1981
Vendégváró: Látnivalók Salgótarjánban Well-Press Kiadó Kft., 2001
Korill Ferenc: A József Attila Művelődési és Konferencia Központ jubileumi kiadványa, Polár Stúdió, 2006
Korill Ferenc: Nem írtam át semmit: válogatás az elmúlt két évtized írásaiból, nyilatkozataiból Salgótarján, BBMK és Közművel. Int., 2008
Tapodi Katalin: Kerekes László könyve 2015
<a title="https ://library.hungaricana.hu" href="https%20%3A//library.hungaricana.hu" target="_blank">https ://library.hungaricana.hu</a>
<a title="https://www.facebook.com/J%C3%B3zsef-Attila-M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si-K%C3%B6zpont-J%C3%B3zsi-Salg%C3%B3tarj%C3%A1n-148517138518294/" href="https://www.facebook.com/J%C3%B3zsef-Attila-M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si-K%C3%B6zpont-J%C3%B3zsi-Salg%C3%B3tarj%C3%A1n-148517138518294/" target="_blank">https://www.facebook.com/József-Attila-Művelődési-Központ</a>
<a title="https://salgoremek hu/" target="_blank">https ://salgoremek hu/</a>
<a title="https ://www. nool. hu/helyi-kozelet/fel-evszazad-a-kultura-szolgalataban-8176" href="https://www.nool.hu/helyi-kozelet/fel-evszazad-a-kultura-szolgalataban-8176" target="_blank">https ://www. nool. hu/helyi-kozelet/fel-evszazad-a-kultura-szolgalataban-8176/</a>
<a title="https://3100.hu" href="https://3100.hu" target="_blank">https://3100.hu</a>
<a title="https://www.artmagazin.hu/articles/essze/d6b44d26790baa72bf75e4b0e3c0dd65" href="https://www.artmagazin.hu/articles/essze/d6b44d26790baa72bf75e4b0e3c0dd65" target="_blank">https://www.artmagazin.hu/articles/essze/d6b44d26790baa72bf75e4b0e3c0dd65</a>
HUN
Salgótarján
Prof. dr. Füst Antal okl. bányamérnök, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora, író, publicista életműve
<p style="text-align:justify;">Prof. dr. Füst Antal okl. bányamérnök, c. egyetemi tanár, író 1940. március 16-án született Salgótarjánban. A helyi Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1963-ban bányamérnöki oklevelet szerzett. A diploma megszerzése után közel egy évtizedig bányászati szakterületen dolgozott fejlesztő és üzemmérnökként, bányatervezőként. 11 évig volt Miskolcon főállású egyetemi adjunktus, 24 évig meghívott előadó az ELTE-n, majd címzetes egyetemi tanárként több mint 10 évig tanított a gödöllői Szent István Egyetemen. Ez idő alatt a „bányászati geometria”, a „geostatisztika”, a „geomatematika” és a környezeti modellek tárgyakat oktatta. Szakmai tudományos munkássága keretében több száz tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Szerzője vagy társszerzője több mint tíz szakkönyvnek. 1972-ben egyetemi doktori, majd 1980-ban kandidátusi és 2004-ben akadémiai doktori tudományos fokozatot (DSc) szerzett. Több országos szakmai testület elnöke, vezetőségi tagja volt. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 2000-ben a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyetteseként ment nyugdíjba. <br />Szépirodalmi munkásságát nyugállományba vonulása után kezdte el. Írói életművét 25 nagyszerű kötet fémjelzi. Jó ismerője volt a nógrádi - különösen a Salgótarján környékén található - várak történetének. Helyi vonatkozású kötetei közül kiemelendő Salgó és Somoskő várának regénye, Baglyaskő regéje, Inászóról és Pécskőről írott munkái. Könyveiben a múltat idézi meg történelemi tények és a képzelet szülte történések cselekménysorozatán keresztül. A szerző az írott emlékeket a szájhagyománnyal és saját fantáziájával ötvöző történeteket adott közre, amellyel élővé és kézzelfoghatóvá tette a történelmet. Több könyve bemutatójának adott otthont a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár. Szépirodalmi munkásságát 2016-ban, a IV. Palóc Világtalálkozón Szeder Fábián Életműdíjjal ismerték el. Dr. Füst Antal ötlete nyomán, valamint támogatásával készülhetett el a nógrádi szénbányászat létrejöttének 170. évfordulója alkalmából 2018-ban felállított emléktábla Zagyvarónán. Dr. Füst Antal 2020. január 28-án hunyt el. Zagyvarónán helyezték örök nyugalomra.</p>
<p style="text-align:justify;">Megjelent regényei a következők:</p>
<ol><li>A hazatérés legendája. (2009)</li>
<li>Koronás hegyek. A Zagyva-völgyi várak regénye. (2010)</li>
<li>A föld ölében. Igaz történetek a bányászéletből. (2011)</li>
<li>Omlásban. (2012)</li>
<li>Baglyaskő regéje. (2013)</li>
<li>Zagyvafő várának regénye. (2013)</li>
<li>Karancs. A palócok szent hegye. (2013)</li>
<li>Sámson vár hazavár. Fejérkő várának legendája. (2013)</li>
<li>Pécskő. A rablólovagok fészke. (2014)</li>
<li>Szentkút. A templomépítők emlékkönyve. (2014)</li>
<li>Szanda várának legendája. (2014)</li>
<li>Buják a rejtőzködő vár. (2014)</li>
<li>Az égő kő. A nógrádi szénbányászat regénye. (2014)</li>
<li>Salgó. Vár a felhők fölött. (2015)</li>
<li>Inászó az elfeledett város. (2015)</li>
<li>Drégely várának veszte. Szondy György mártíromsága. (2015)</li>
<li>Hasznos vára. Erőd a Kövecses patak fölött. (2016)</li>
<li>Nógrád-vár. A bányavárosok kulcsa. (2016)</li>
<li>Az ifjúság színes madara. (2016)</li>
<li>Hollókő várának regénye. (2017)</li>
<li>Szécsény regénye. (2017)</li>
<li>Balassagyarmat regénye (2018)</li>
<li>Losonc regénye (2018)</li>
<li>Kékkő várának regénye; Sztrahora várának regénye (2019)</li>
<li>Somoskő várának regénye (2019)</li>
</ol>
<p style="text-align:justify;">Prof. dr. Füst Antal mind szakmai munkássága, mind irodalmi életműve alapján méltó arra, hogy felvételt nyerjen a Salgótarjáni Értéktárba. A kötetei segítségével a megidézett múlt, a történelem eseményeinek feltárása, bemutatása identitásunkat erősíti. Gyökereinek felfedezése segít tudatosítani városunk polgáraiban múltunk értékeit.</p>
<a title="https://drfüstantal.hu/" target="_blank">https://drfüstantal.hu/</a>
<a title="Füst Antal - Országos Doktori Tanács" href="https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=10302" target="_blank">Füst Antal - Országos Doktori Tanács</a>
<a title="Ezzel emlékeztek meg a bányászokról Zagyvarónán" href="https://www.nool.hu/kozelet/helyi-kozelet/ezzel-emlekeztek-meg-a-banyaszokrol-zagyvaronan-2347327/" target="_blank">Ezzel emlékeztek meg a bányászokról Zagyvarónán</a>
hun
Bobály Attila szobrász- és éremművész életműve
<p style="text-align:justify;">Bobály Attila 1948. szeptember 13-án született Varsányban. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát 1976-ban végezte el rajz-biológia szakon. Szobrászatot Laborcz Ferenc és Kovács Ferenc szobrászművészek irányítása mellett tanult. Alkotásait többnyire kőből és bronzból készítette. A Somoskőn alkotó művész számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban és külföldön. Köztéri szobrai állnak megye- és országszerte, valamint Nagy-Britanniában. Kiemelt helyen áll a Széchenyi István alakját és életfilozófiáját bronzba ötvöző kompozíció Salgótarjánban, a Múzeum téren. A Szent Istvánt megidéző plasztika is tudatosan került az Alkotmány út és a Kassai sor közötti magaslatra, szinte kijelölve a kálváriára indulók találkozóhelyét. Városunkban további alkotásai találhatóak több intézményünkben és a Salgótarjáni Pantheonban is. A művész résztvevője, segítője volt a méltán népszerű Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításoknak. Salgótarján városképének formálásában, alkotó évtizedeinek jelentős részében kiemelt szerepet vállalt. Bobály Attila legnagyobb méretű szabadtéri alkotása Pásztón, az 1514-es parasztfelkelés vezéréről elnevezett iskola udvarán áll. Az 1987-ben felavatott Dózsa toborzó az összefogás szimbóluma a szabadság ügyéért, amely ha el is vész, a történelem megőrzi, s örökre erőt és hitet ad minden nemzedéknek. Pásztón található a művész egy másik köztéri alkotása, a "Napfordító" című, az 1956-os forradalom tiszteletére készült emlékmű. Szécsényben, a kolostor előtti téren áll az alkotó Árpád-házi Szent Erzsébetről készített fenséges szobra. Bobály Attila művei között a varsányi, a szügyi és a csesztvei világháborús emlékművek is kiemelkedő helyet foglalnak el a születés és a halál művészi szintre emelt jelképrendszerével. Az elmúlt három évtizedben több díjat is elnyert műveivel. 2005-ben művészet kategóriában Nógrád Megyei Prima Díjat kapott. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a huzamosabb időn át folytatott, kiemelkedő szobrászművészeti tevékenysége elismeréseként tavaly „Pro Arte” díjban részesítette. A művész 2017. április 8-án hunyt el. Nógrádszakálban helyezték örök nyugalomra. Életművéből 2019-ben rendeztek kiállítást a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban.</p>
<p style="text-align:justify;">Bobály Attila olyan életművet hagyott ránk, amelynek köztereken fölállított alkotásaiban megtalálhatjuk azt az őseink emlékében, hitében rejlő tanítást, amely egyaránt szól a jelennek és a jövőnek is. Az alkotó több évtizedes, magas színvonalú szobrászművészeti tevékenységével nagymértékben hozzájárult Salgótarján hazai és nemzetközi elismertetéséhez, a város hírnevének öregbítéséhez. Művészi munkássága méltóvá teszi őt annak a városnak az elismerésére, amelyben alkotó éveit élte.</p>
<a title="In memoriam Bobály Attila" href="https://www.salgotarjan.hu/?p=6098" target="_blank">In memoriam Bobály Attila</a>
<a title="Művészet Nógrádban - Bobály Attila" href="https://nograd-art.blog.hu/2019/10/01/bobaly_attila_504" target="_blank">Művészet Nógrádban - Bobály Attila</a>
<a title="Wikikönyvek - Bobály Attila" href="https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Bob%C3%A1ly_Attila" target="_blank">Wikikönyvek - Bobály Attila</a>
<a title="Köztérkép - Bobály Attila" href="https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/201/bobaly-attila" target="_blank">Köztérkép - Bobály Attila</a>
<a title="24.hu - Meghalt Bobály Attila szobrászművész" href="https://24.hu/kultura/2017/04/18/meghalt-bobaly-attila-szobraszmuvesz/" target="_blank">24.hu - Meghalt Bobály Attila szobrászművész</a>
<a title="nool.hu - Szobrászdinasztia művei kerültek a tarjáni múzeum kiállítóterébe" href="https://www.nool.hu/kultura/helyi-kultura/egy-szobraszdinasztia-muvei-kerultek-a-tarjani-muzeum-kiallitotereben-2826708/" target="_blank">nool.hu - Szobrászdinasztia művei kerültek a tarjáni múzeum kiállítóterébe</a>
Karancs-hegyi Margit-kápolna
<p style="text-align:justify;">A Karancs-hegyi Margit-kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. A középkori építmény hajója dr. Dornyay Béla adatai szerint 6,7 x 5,9 m<sup>2</sup> belterületű volt. 80 cm vastag falai 1927-ben még közel 1 méter magasságban álltak. A román stílusú, homokkőből faragott diadalíve az egykori szentély falmaradványaira épült, félköríves záródású, keleti oldalkápolna foglalja magába. A mai kápolna észak-déli tájolású. A régi hajófalakat az új építésénél részben felhasználták, részben lebontották. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények. Mocsáry Antal Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése 1-4. kötet (Pest, 1826.) című művének a 2. kötetében ír a Karancs hegyről és a kápolna történetéről: "…Ennek tetején vagyon egy már tsak omladékjaiban látszó Kápolnának kőfala, melly a R. Catholicusok által Szent Margit tiszteletére szenteltetett." "Ki építette hajdan ez a Kápolnát, a mellette volt Remete-hajlékkal, kerttel, péntzével, istállótskával, az írók benne meg nem egyeznek." Majd idézi Bél Mátyás könyvéből a latin szöveget, melyben egyszerűsítve az áll, hogy Pálfy Katalin, gróf Forgách Zsigmond özvegye állítatta a kápolnát. Pálfy Katalin a nádor harmadik felesége volt, a XVII. század elején élhetett, pontos adat nincs róla. Egy másik adat szerint Forgács Barbara állítatta a kápolnát. Az építés ideje nem ismeretes. Mocsáry Antal véleménye: "A' Mocsáry nemzetség pedig aztt állítja, hogy az ő eleji építették azt, határjokban lévén a' hely, és a' téglán M betű látszván, de a' fennt nevezett két írók ebben meg nem egyeznek…" A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda. 1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka megkezdte a kápolna romjainak helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében. A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva „Mária halála, temetése és mennybevitele” ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével. A kápolna építése 1934-ben fejeződött be. A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök. 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-ben Szöllős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából, július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel. A szent helyet búcsújárók és turisták keresik fel évente több alkalommal.</p>
<p style="text-align:justify;">A magasan a környezete fölé emelkedő Karancs-hegy, a „Palóc Olimposz” csúcsa (729 m) a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből látszik. Talán ezért minden Karancs-környéki településnek – így Salgótarjánnak is – közös kincse, kulturális örökségének része a gyönyörű kis kápolna a Karancs-hegy vadregényes vonulatai között. Történelmi, szakrális és turisztikai szempontból is fontos, hogy a Salgótarjáni Értéktár része legyen.</p>
<a title="Magyar Katolikus Lexikon" href="http://lexikon.katolikus.hu/K/Karancs-hegyi%20k%C3%A1polna.html" target="_blank">Magyar Katolikus Lexikon</a>
<a title="Tarjáni Képek - Karancsra fel! A Karancs-kápolna" href="http://tarjanikepek.hu/2009/02/20/karancsra-fel-a-karancs-kapolna/" target="_blank">Karancsra fel! A Karancs-kápolna</a>
<a title="Kiraándulástippek - Karancs" href="https://kirandulastippek.hu/palocfold/karancs" target="_blank">Kirándulástippek - Karancs</a>
<a title="Margit-kápolna" href="http://www.salgotarjan-turizmus.hu/hu/info/kultura/templomaink-kapolnaink/margitkapolna.html" target="_blank">Margit-kápolna</a>