Oláh Jolán festőművész életműve

Oláh Jolán született 1932. március 12-én Salgótarjánban, meghalt 2005. november 2-án Salgótarjánban.

Életének nagy részét a városban töltötte, alkotói munkássága itt indult el és teljesedett ki. Festőként vált ismertté, de szobrászattal is foglalkozott. Első kiállítása is szülővárosához kötődik. Művészetét alapvetően meghatározta a salgótarjáni pécskő-dombi cigánytelepről való indulás, a nélkülözés, a megélhetésért folytatott nehéz fizikai munka. Festményei magával ragadó módon mutatják álmait, életének, családjának mindennapjait. Leginkább szuggesztívek portréi, melyek árnyaltan tükrözik a sokat szenvedett ember s az érzékeny művész személyiségét, az érzelmek sokféleségét. Vissza-visszatérő motívumai a kifejező arc és tekintet, jellegzetes alakok, fák, madarak, kicsi házak. Az erőteljes színvilág ellenére képeiből árad a szelídség, a nyugalom. Nemzetközi és hazai elismerést szerzett a roma képzőművészet számára, több kiállítása volt országszerte, számos alkalommal szerepelt külföldön is. Alkotásai megtalálhatók a Cigány Ház, a ROMART Alapítvány, a Kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében, a Roma Parlament állandó kiállításán valamint magángyűjtőknél. 2004-ben a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége és a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda a kisebbségek napján Esélyegyenlőségi Díjat adományozott munkássága elismeréséül. 2007. március 12-én, születésének 75. évfordulóján Salgótarjánban emléktáblát avattak a tiszteletére.

Oláh Jolán a magyar képzőművészet történetének egyedülálló képviselője, az első nő a magyarországi roma művészek közül, aki nemcsak szűkebb pátriáján belül szerzett hírnevet, hanem szerte a világban is.