Medves-fennsík
Cím
Téma
Leírás
A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. Megközelítőleg 3-4 millió évvel ezelőtt működő, többszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az országhatáron lévő Medves-magossa nevezetű, napjainkban már csonkolt kúppá vált kráter volt a fő vulkán, amiből a fennsíkot létrehozó bazalt lávafolyások kiömlöttek. Peremén számos felhagyott kőbánya található, amelyek napjainkra már túlnyomó többségében a Novohrad-Nógrád Geopark kiemelt bemutatóhelyei. A különleges tájképi elemekkel rendelkező vidék, közkedvelt túracél. A szén és az bazalt fontos kitermelőhelye volt, ami létrehozta a terület jellegzetességét adó kolóniákat is. A Medves-fennsík éppen a fenti sokrétűség (földtani, ipartörténeti, tájképi, kultúrtörténeti stb.) miatt képviselhet igen jelentős szerepet a város értékei között.
A Medves-fennsíkjának peremén található az a két helyszín, ahol Salgótarján várossá válásának egyik kulcsfontosságú nyersanyagának, a szénnek felfedezését elősegítő „füstölgések” voltak. A „földégés-gödrét” a Gortva-patak völgyénél, valamint a Salgó alatti Vár-berek-patak-völgyében találhatjuk.
Európában itt épült először ipari célokat szolgáló fogaskerekű kisvasút, amin keresztül az energiahordozó ásványi nyersanyagot szállították a Medvesről a Salgótarjáni Vasmű Rt. és utód vállalataiba.
A közüzemi vízellátás biztosítása érdekében ma is fenntartanak egy 623 m hosszú bányavágatot, a Medves alatt, ami remek feltárását adja a terület földtani felépítésének, egyben jól tanulmányozhatók benne a különböző biztosítási (a bányavágatok összeomlását megakadályozó) típusok.
Több, mint egy évszázadon keresztül innen látták el Magyarország fejlődő városait, településeit különböző méretűre faragott bazalt kockakövekkel, amit útburkoló anyagként használtak. Külföldre Bécsbe és Párizsba is eljutottak ezek az építőanyagok.
Számos olyan emlék maradt fenn a vidéken, ami jelzi, bizonyítja a terület jelentős szénbányászati múltját.
Itt rendezik az egyre népszerűbb Medvesi Fotós Maratont.