Prof. dr. Füst Antal okl. bányamérnök, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora, író, publicista életműve

Prof. dr. Füst Antal okl. bányamérnök, c. egyetemi tanár, író 1940. március 16-án született Salgótarjánban. A helyi Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1963-ban bányamérnöki oklevelet szerzett. A diploma megszerzése után közel egy évtizedig bányászati szakterületen dolgozott fejlesztő és üzemmérnökként, bányatervezőként. 11 évig volt Miskolcon főállású egyetemi adjunktus, 24 évig meghívott előadó az ELTE-n, majd címzetes egyetemi tanárként több mint 10 évig tanított a gödöllői Szent István Egyetemen. Ez idő alatt a „bányászati geometria”, a „geostatisztika”, a „geomatematika” és a környezeti modellek tárgyakat oktatta. Szakmai tudományos munkássága keretében több száz tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Szerzője vagy társszerzője több mint tíz szakkönyvnek. 1972-ben egyetemi doktori, majd 1980-ban kandidátusi és 2004-ben akadémiai doktori tudományos fokozatot (DSc) szerzett. Több országos szakmai testület elnöke, vezetőségi tagja volt. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 2000-ben a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyetteseként ment nyugdíjba.
Szépirodalmi munkásságát nyugállományba vonulása után kezdte el. Írói életművét 25 nagyszerű kötet fémjelzi. Jó ismerője volt a nógrádi - különösen a Salgótarján környékén található - várak történetének. Helyi vonatkozású kötetei közül kiemelendő Salgó és Somoskő várának regénye, Baglyaskő regéje, Inászóról és Pécskőről írott munkái. Könyveiben a múltat idézi meg történelemi tények és a képzelet szülte történések cselekménysorozatán keresztül. A szerző az írott emlékeket a szájhagyománnyal és saját fantáziájával ötvöző történeteket adott közre, amellyel élővé és kézzelfoghatóvá tette a történelmet. Több könyve bemutatójának adott otthont a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár. Szépirodalmi munkásságát 2016-ban, a IV. Palóc Világtalálkozón Szeder Fábián Életműdíjjal ismerték el. Dr. Füst Antal ötlete nyomán, valamint támogatásával készülhetett el a nógrádi szénbányászat létrejöttének 170. évfordulója alkalmából 2018-ban felállított emléktábla Zagyvarónán. Dr. Füst Antal 2020. január 28-án hunyt el. Zagyvarónán helyezték örök nyugalomra.

Megjelent regényei a következők:

1. A hazatérés legendája. (2009)
2. Koronás hegyek. A Zagyva-völgyi várak regénye. (2010)
3. A föld ölében. Igaz történetek a bányászéletből. (2011)
4. Omlásban. (2012)
5. Baglyaskő regéje. (2013)
6. Zagyvafő várának regénye. (2013)
7. Karancs. A palócok szent hegye. (2013)
8. Sámson vár hazavár. Fejérkő várának legendája. (2013)
9. Pécskő. A rablólovagok fészke. (2014)
10. Szentkút. A templomépítők emlékkönyve. (2014)
11. Szanda várának legendája. (2014)
12. Buják a rejtőzködő vár. (2014)
13. Az égő kő. A nógrádi szénbányászat regénye. (2014)
14. Salgó. Vár a felhők fölött. (2015)
15. Inászó az elfeledett város. (2015)
16. Drégely várának veszte. Szondy György mártíromsága. (2015)
17. Hasznos vára. Erőd a Kövecses patak fölött. (2016)
18. Nógrád-vár. A bányavárosok kulcsa. (2016)
19. Az ifjúság színes madara. (2016)
20. Hollókő várának regénye. (2017)
21. Szécsény regénye. (2017)
22. Balassagyarmat regénye (2018)
23. Losonc regénye (2018)
24. Kékkő várának regénye; Sztrahora várának regénye (2019)
25. Somoskő várának regénye (2019)

Prof. dr. Füst Antal mind szakmai munkássága, mind irodalmi életműve alapján méltó arra, hogy felvételt nyerjen a Salgótarjáni Értéktárba. A kötetei segítségével a megidézett múlt, a történelem eseményeinek feltárása, bemutatása identitásunkat erősíti. Gyökereinek felfedezése segít tudatosítani városunk polgáraiban múltunk értékeit.