A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009)

Cím

A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009)

Téma

A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009)

Leírás

1927 jelentős változást hozott a Salgótarjáni Palackgyár Rt. életében. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a megvásárolt leányvállalatában 10,3 milliárd inflációs korona, azaz 824 ezer pengő befektetéssel célként jelölte meg az eredményes gazdálkodás széles választékkal történő elérését.

„ .... a drezdai Henning és Wrede cég tervei szerint megépült egy 12 négyzetméteres olvasztó felületű regeneratív kádkemence fehér öblösüveg előállítására. Ez az üzemrész 1927 augusztusában indult meg jórészt a szlovákiai Garamrudnóról toborzott üvegfúvókkal.” (idézet Jermendy Károly főmérnök, műszaki igazgató jegyzetéből).

A fehér üveggel a palackáruk választékát kívánták növelni, de csakhamar szükségessé vált egyszerű háztartási árucsoport gyártási programba vétele. Az áruk finomításához egy korongos csiszoldát létesítettek. A fejlesztés első lépés volt az egykori palackgyár az öblösüveggyártás csaknem minden ágát felölelő üveggyárrá történő átalakuláshoz.

Az iparművészek által tervezett finom háztartási- és díszmű üvegáru termelés szakaszai:

1.  1926 - 1944 a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. leányvállalataként,

2.  1950 - 1960 az I. Rekonstrukció megvalósításának időszakában,

3.  1961 - 1970 években, a II. számú Rekonstrukció megvalósítása során,

4.  1971 - 1980 a II. Rekonstrukciót követő fénykorban,

5.  1981 - 2009 a gazdasági hanyatlás és ellehetetlenülés éveiben.

 

1. 1930-ban Mánczos József személyébe - az ország üvegiparában - először alkalmaztak „kívülről jött” gyári iparművész üvegtervezőt. 1931-ben - a gazdasági válság közepette - berendezték az első finom csiszoló- és festőüzemet. A külföldi mesterek alkalmazása mellett megkezdődött a helybéli fiatalok betanítása. Még ebben az évben sikeresen első ízben részt vettek a Lipcse vásáron.

Az 1929-ben megkezdett csekély export arányt követően 1932-ben 275 ezer, 1933-ban 449 ezer pengő volt a kivitel az Észak- amerikai Egyesült Államokba, Angliába, Franciaországba, Jugoszláviába, Olaszországba, Ausztriába, néhány közel keleti országba.

1933. július 3-tól a gyártás szerkezetének módosítása indoklással a Salgótarjáni Üveggyár Rt. (Salgótarjáner Glashütten-Werke Aktiengeselischaaft) névváltozást jegyezték be a Budapesti királyi Törvényszéken.

Az év során nagy sikert arattak a Budapesti kiállításon a préselt üvegárukkal; a modern vizes, boros, likőrös készletekkel; a fekete üveggel kombinált tárgyakkal; a befőttes üvegekkel; az egészségügyi és vegyészeti termékekkel.

Az 1934-től érzékelhető nagyobb külföldi keresletre finom csiszoló üzem telepítésével, a műszakszámok növelésével válaszoltak (éjszakai, vasárnapi munka).

A 12 fazekas kemence korszerűsítése mellett új 8 fazekas kemence létesült. A 30-as évek második felére a salgótarjáni vállalkozás az ország legmodernebb termelő egysége lett. „Finom üveg” kínálatával nagymértékben csökkentette az országba történő behozatalt, a külföldi piacon a legnagyobb cseh, német, belga exportőröknek egyenrangú ellenfele volt.

A termékek értéke a piac szerint (1934 - 1942): 100 e P-re kerekítve

Év

Belföld

Export

Összesen

Évi export/Evi termelés (%)

1934

2 500

600

3 100

19,35

1935

2 400

1 000

3 400

29,41

1936

3 100

1 400

4 500

 31,11

1937

3 600

1 500

5 100

29,41

1938

2 900

1 200

4 100

29,27

1939

4 000

1 200

5 200

23,08

1940

5 500

500

6 000

8,33

1941

10 500

700

11 200

6,25

1942

5 800

600

6 400

9,38

1943

13 800

400

14 200

2,81

 

A legjelentősebb export területek 1934 - 1942 -ben: e P

Ország

1934 -1942 árbevétele összesen

e P

ország/összes export arány

%

Anglia

3177

37,13

USA

1523

17,80

Franciaország

386

4,51

Palesztina

323

3,77

Dél-Afrika Union

72

0,84

Marokkó

116

1,36

Szíria

298

3,48

Egyiptom

132

1,54

Kanada

207

2,42

Olaszország

601

7,02

Albánia

64

0,75

Svájc

1047

12,24

Argentína

28

0,33

Németország

545

6,37

Jugoszlávia

38

0,44

ÖSSZESEN:

8557

100,00

 

2. Az 1950 - 1960 közötti évek az I. számú Rekonstrukció megvalósulását

szolgálták.

A fejlesztés középpontja a palackgyártás volt, de a finom üveg feldolgozásának korszerűsítésére, kapacitás bővítésre is jutottak források.

Szalagcsiszoló gépek kerültek telepítésre, rekuperatív kis fazekas kemence épült, az üvegtárgyak fényesítésére savazó üzem létesült. A szakember képzést, utánpótlást teremtette meg a 18 fő oktatására berendezett tancsiszolda.

Több hazai és külföldi kiállításon vettek részt, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet kapott a gyár. A siker Mánczos József és tanítványának, az üvegcsiszolóból iparművésszé képzett Takács Gézának a munkásságát is dicséri.

Az I. 5 éves terv (1950 - 1954) átlagosan 6,1 %-os exportja a II. 3 éves terv időszakában (1958 - 1960) több mint duplájára (12,43 %-ra) emelkedett.

3. Az 1960-as években főként a gyári munkában résztvevő üvegtervezők tevékenységét, hosszabb távon a magyar stúdióüveg kialakítását nagymértékben segítették a meghatározott témakörökre kiírt pályázatok, ösztön- és felajánlott díjak. A gyár, az üvegipari központ, a különböző szervezetek, intézmények kedvezően élénkítették a forma- és díszítés tervezést. Az Üvegipar legszebb terméke, az Asztali üvegkészletek, Automata üvegkészletek, Terített asztal, Edénykultúra, Díszmű, Ajándéktárgy, Amfora Stúdió, Ipari formatervezési nívódíj, Alkotó Ifjúság pályázatok inspiratív szerepet töltöttek be a termékszerkezet folyamatos megújulásában.

A két kiemelkedő tudású tervező Mánczos József, Takács Géza, a „hutamester” Gritz Viktor, az üvegcsiszoló mester Venczel Rudolf díjnyertes, nagy elismerést kiváltó üvegeiről így irt egy székesfehérvári kiállítás katalógusa: „...a termékek jellegzetessége a „mindent kipróbálás igényéből és részben lehetőségeiből fakadó; az egyszerű geometrikus formaadással párosuló, már - már szinte eklektikusságig fajuló változatosság, anyagban, technikában, színben dekorban egyaránt.”

A II. ötéves terv (1961 - 1965) során átlagosan 18 %-ra nőtt a külföldön értékesített áruk aránya.

A III. ötéves terv alapvetően az II. rekonstrukció megvalósítását; a teljes körű termékszerkezet váltást; az iparművészek által tervezett minőségi üveggyártásra történő átállást teremtette meg. A gyár minden területén megújult, modern, a piaci igényekhez igazodó modern üvegtermelő-, feldolgozó-, díszítő kapacitás jött létre, amely megalapozta az „újkori fellendülés” folytatását.

Az export arány folyamatosan emelkedve 5 éves átlagban 32 %-ot ért el. Az iparművész Hamza Erzsébet és Erdei Sándor új lendületet, szélesedő termékskálát biztosított a piaci munka számára.

4. Az 1971 - 1980 közötti évek az Öblösüveggyár fénykorát hozták. A két ötéves terv (IV, V.) terv során az előző 10 évhez képest (II, III. ötéves terv) a termelési érték 2,22-szeresére, az export 4,1-szeresére, a gyári eredmény 19,5-szeresére emelkedett.

Az első öt év alatt 48,5 %-ra, a másodikban 46 %-ra, összességében 47 %-ra alakult az export.

Az 1970-es évekre beérett a széles alapokra épített tervezői munka. Sok fiatal, később neves tervezővé vált közép- és főiskolát végzett kapott gyári megbízást. A folyamatosan növekvő kínálat újabb és újabb vevőkört hozott létre. 1972-ben már több mint 40 országba kerültek el a salgótarjáni termékek.

A termelés növekedése, az export aránya, a gyári nyereség mértéke szerint az 1977-es év volt a csúcsteljesítmény a gyár életében. Az előző évhez képest közel 11%-os növekedéssel félmilliárd fölé emelkedett a teljes termelési érték, 54% volt az éves kiviteli arány, 26 %-ra alakult az éves eredmény az árbevételhez viszonyítva.

Tíz év alatt a 4,3 milliárd Ft-os termelési érték mellett 2 milliárd export és 975 millió Ft-os gyári nyereség realizálódott.

5. 1981 - 2006 évek során a kínálat, a kreatív tervezés tovább fejlődött, de a gazdaságosság, a likviditás hanyatlásnak indult.

1982-ben 3 148 áruféleség szerepelt a kiajánlott listán, melyből 2 304 volt a minőségi, iparművészek által tervezett finom üveg. A megoszlás 568 db fúvott fehér sima, 44 db színes, 747 csiszolt, 914 festett, 31 db díszmű áru.

A VI. ötéves terv időszakában 39 %-os exportja (az üvegiparon belül 25,67%) mellett 1/4-ére (8,6 %-ra) csökkent a gyári árbevétel arányos nyereség.

2001 - 2002 években a HYFERP pályázati forrás felhasználásával megvalósult fejlesztésektől várt kedvező fordulat elmaradt. A technikai, technológiai feltételekkel; a jelentősen változó piacképes termékstruktúrával minden esély megvolt a hosszú távon biztosítható salgótarjáni öblösüveggyártásnak. A likviditási gondok, a nagymértékű eladósodás felszámolásának elmaradása miatt a 70 % feletti exportig is eljutó vállalkozás felszámolási eljárás alá került. 2009-ben véglegesen leállították a termelést.

A több mint 80 éves salgótarjáni fehér öblösüveggyártás a szakmailag jól megalapozott döntést követően kitűnő személyi feltételeket teremtett.

Egyrészt kinevelték a jelentős számú és tudású magyar szakmunkás kollektívát, másrészt a piacképes kínálat érdekében iparművészek alkalmazásával biztosították a vevők igényeinek megfelelő formákat és dekorokat.

A mellékelt másolatok rögzítik a tervezők többségének neveit és a négy legtöbbet foglalkoztatott iparművész pályáját bemutató dokumentumokat.

 

Budapest, 2013. 12. 09.           Sarló Béla Andor

Készítő

Sarló Béla Andor

Kiadó

Sarló Béla Andor

Dátum

1926-2009

Közreműködő

Sarló Béla Andor

Formátum

pdf

Nyelv

hun

Fájlok

A_salgotarjani_iparmuveszek_altal_tervezett_finom_uveggyartas_tortenete_1926-2009.pdf

Hivatkozás

Sarló Béla Andor, “A salgótarjáni iparművészek által tervezett finom üveggyártás története (1926-2009),” Salgótarjáni Értéktár, hozzáférés 2018. január 23., http://ertektar.bbmk.hu/items/show/7.