Gaál István Kossuth-díjas filmrendező életműve

Gaál István Kossuth-díjas filmrendező életműve

Életrajz

Gaál István 1933. augusztus 25-én született Salgótarjánban és 2007. szeptember 25-én hunyt el Budapesten. 1953-58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának hallgatója volt Keleti Márton osztályában. Formabontó vizsgafilmje, a zenei ritmusú, poétikusan dokumentarista Pályamunkások (1958) elnyerte a bécsi VIT aranyérmét. Ennek köszönhetően 1959-től 1961-ig a római Centro Sperimentale di Cinematografián tanult tovább. Alkotótársával, Sára Sándorral a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt. Egymás filmjeinek operatőrei a Balázs Béla és a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiónál.

Életművében szociografikus pontossággal, elsősorban morális nézőpontból ábrázolta az 1945 utáni értelmiség és a hatalom viszonyát a hétköznapi élet válsághelyzeteiben vagy klasszikus feldolgozásokban (Zöldár, Keresztelő, Legato Cserepek). Zenei szerkesztésű filmjeiben (Orfeusz és Eurydiké) az egyéni dráma, a felelősség kérdésével összefonódva jelenik meg a kollektív eszme tragikuma, Első nagyjátékfilmje, a Sodrásban (1963) formanyelvi eszközeinek, egyén és közösség modern tematikájának köszönhetően a magyar film megújulásának jelképe lett. A Mészöly Miklós novellája nyomán forgatott Magasiskola (1970), egyén és zárt szervezet parabolisztikus formában elbeszélt látlelete, Cannes-ban különdíjat nyert. A római és az indiai főiskolákon rendezői kurzusokat tartott.

Gaál István lánya a filmrendező teljes fotógyűjteményét (közel 8000 db) és negatívgyűjteményét (20000 db) a Dornyay Béla Múzeumnak ajándékozta. 2022-ben Gaál István teljes nappali szobájának berendezése és a filmszakmai könyvgyűjteménye is a múzeumba került 2022. október 6-től a múzeumban állandó kiállítás tiszteleg emléke előtt.

Gaál István Kossuth-díjas filmrendező Salgótarjánban született és számos játék- és dokumentumfilmjéhez használta fel a salgótarjáni élményeit, emlékeit, és salgótarjáni motívumokat. Többek között a Bartók Béla életét bemutató Gyökerek c. háromrészes filmben a dolinkai gyökerek a film jelképei, és a medvetáncoltatás jelenetét is Salgótarjánban vették fel. De egész Nógrád megyéből merített ihletei: A Zöldár című filmben a jelenetek nagy részét a Cserhátban, Hollókőn és környékén vették fel. De a Keresztelő és a Sodrásban c. c. játékfilmjében is számos motívumot felhasznált a környékünkről.

Díjai:

• SZOT-díj (1963),
• Balázs Béla-díj (1969),
• A cannes-i fesztivál különdíja (1970),
• Érdemes művész (1981),
• Kossuth-díj (1991),
• A Magyar Filmszemle életműdíja (1999),
• Hazám-díj (2005),
• A Magyar Mozgókép Mestere (2005)
• 2000-től Nógrád Megye Díszpolgára.

Gaál István (Gaál István egyesület)

Gaál István (NFI)

Zalán Vince: Gaál István krónikája, Osiris Kiadó, 2000

Pintér Judit - Shah Gabriella: Sodrásban, Gaál 80. MMA kiadó, 2004.

Portréfilm:
Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja, 2008

HUN

Salgótarján

Dornyay Béla Múzeum

1933. augusztus 25.

Salgótarján

2007. szeptember 25.

Filmrendező